Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Ha e-mail címe nem szerepel nyilvántartá-sunkban, emiatt nem tudott automatikus jelszóemlékeztetőt igényelni, kérjük forduljon a Technikai Ügyfélszolgálathoz >>

A web főszerkesztője: Dr. Kárpáti István, a MANET Főtitkára

mnt-nat

Publikációs adatbázise-GFR kalkulátorKidney and Blood Pressure ResearchHypertonia és Nephrologia
október
  • H
  • K
  • S
  • C
  • P
  • S
  • V
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
A Magyar Nephrológiai Társaság (MANET) tájékoztatója a számított GFR bevezetéséről családorvosok és szakrendelések (diabetes, hypertonia, kardiológia, urológia) számára
Jelen tájékoztató célja, hogy a glomerulus filtrációs ráta (GFR) számítása (eGFR), és alkalmazása épüljön be az alap és szakellátásba. Az idült vesebetegség (CKD) gyakori, legtöbbször progresszív, korai érelmeszesedéshez és halálozáshoz vezető betegség, melynek lefolyásában a GFR alapján 5 stádiumot különböztetünk meg (1. táblázat). A szérum kreatinin (Scr) nem elég érzékeny jelzője a GFR csökkenésének. A CKD 3-5. stádiumában az eGFR pontosabban becsüli a valódi GFR-t, mint a vizeletgyűjtéssel mért kreatinin clearance. CKD rizikója esetén az eGFR meghatározása, ennek eredményétől függően nephrológiai konzílium ill. gondozás szükséges


1. táblázat: Az idült vesebetegség stádiumai (CV = kardiovaszkuláris)

Stá-diumJellemzőGFR
ml/perc
/1,73m2
Főbb tünetek,
eltérések
Gyakori-ság (%)Teendők
1.vesebetegség norm. v. magas GFR-rel>90alapbetegség, vizelet eltérések3,3diagnózis, kezelés
2.vesebetegség csökkent GFR-rel60-89hypertonia,
fokozott CV rizikó
3,0progresszió és CV rizikó csökkentés
3.mérsékelt veseelégtelenség30-59fentiek + anaemia,
súlyos CV rizikó
4,3fentiek + szövődmények kezelése
4.súlyos veseelégtelenség15-29fentiek + hyperK,
osteodystrophia,
oedema
0,2fentiek + felkészülés vesepótló kezelésre
5.végstádiumú veseelégtelenség<15
v. dialízis
fentiek + uraemia, malnutritio0,1fentiek + dialízis transzplantáció

Miért szükséges a GFR ismerete?

A CKD a lakosság több mint 10 %-át érinti, és a betegek többségében a vesefunkció is beszűkült. Ennek oka az atherogenetikus nephropathiák (leginkább diabetes mellitusban, hypertoniában, érbetegségben jelentkező vesekárosodás) számának drámai megemelkedése. A klasszikus vesetünetek hiánya miatt a betegség későn, sokszor csak a végstádiumban kerül felismerésre. Ugyanakkor már az enyhe - mérsékelt veseelégtelenség is jelentősen fokozza az atherosclerosis további kockázatát, szövődményekhez, korai halálozáshoz vezet. A GFR csökkenés kimutatásával és az időben elkezdett nephrológiai gondozással lehetőség van a vesefunkció romlás megállítására vagy progressziójának csökkentésére, a szövődménye kezelésére, a vesepótló kezelés időben történő elkezdésére, módjának megválasztására. Mindezektől a betegek morbiditásának és mortalitásának csökkenése várható.


Hogyan történik az eGFR laboratóriumi kérése és megadása?

  • 1.Felnőttekben (18 év felett) minden Scr vizsgálat kérésekor a laboratóriumok automatikusan megadják az eGFR-t, a Scr módszertől függő képlet (eredeti vagy módosított MDRD) alapján.

    A zseb-kalkulátorokon is rendelkezésre álló GFR számítási képletekben levő régi formulákhoz (pl. Cockroft-Gault) az újabb módszerekkel mért kreatininek nem alkalmazhatók.


  • 2.Az eGFR a laboratórium a kérőlapon szereplő nem és életkor ismeretében, nem fekete rasszt feltételezve, egész számként, ml/perc/1,73 m2 egységben adja meg.

    Fekete rassz esetén a megadott értéket 1,21-gyel szorozni kell a nagyobb izomtömeg miatt.


  • 3.Amennyiben az eGFR értéke nagyobb, mint 60 ml/perc/1,73 m2, a konkrét érték helyett az eGFR > 60 ml/perc/1,73 m2 megadása szerepel a leletben.

    Az MDRD képletet kizárólag vesebetegek vizsgálata alapján határozták meg. Normális vagy enyhén csökkent GFR esetén a képlet pontatlan, ezért vesebetegség esetén ilyenkor egyéb módszer (izotóp vagy kreatinin clearance, cystatin C vizsgálata) javasolt a vesefunkció pontosabb megítélésére.


  • 4. A Scr meghatározás eltérő módszerei miatt a vizsgálatot és így az eGFR meghatározást is célszerű mindig ugyanabban a laboratóriumban végeztetni


  • Mikor javasolt az eGFR vizsgálata?

    Ismert vesebetegség követésére, vagy vesebetegségre utaló tünet észlelésekor.
    Szűrővizsgálatként (vesebajra utaló jel hiányában is) az alábbi betegekben:
  • 1. Diabetes mellitus

  • 2. Hypertonia

  • 3. Atherosclerosis (coronaria, agyi, alsóvégtagi)

  • 4. Szívelégtelenség (NYHA III-IV)

  • 5. Anaemia (ismeretlen okú)

  • 6. Urológiai betegség (prostata hyperplasia, egyéb húgyúti obstructio, műtét)

  • 7.Terhelő családi anamnézis (pl. polycystas vesebetegség)

  • 8.Potenciálisan vesekárosító vagy döntően vesén kiválasztódó szer alkalmazásakor (pl. kontrasztanyag, cyclosporin, metformin, fibratok, ACEI/ARB, NSAID, kombinált fájdalomcsillapítók), műtéti beavatkozások előtt.


  • Mikor nem javasolt pontatlansága miatt az eGFR alkalmazása?

  • 1. akut veseelégtelenség. Teendő: gyanú esetén sürgős nephrológiai beutalás.


  • 2. hypervolaemiás, oedemas állapotok (pl. szívelégtelenség, nephrosis, terhesség): alacsony Scr miatt fals magas eGFR. Teendő: oedema megszüntetése után Scr ismétlése, terhességben 70 µmol/l feletti Scr esetén nephrológiai konzilium.


  • 3. hypovolaemias állapotok (pl. szomjazás vérvétel előtt): magas Scr miatt fals alacsony eGFR. Teendő: Scr ismétlése rehidrálást követően.


  • 4. izomvesztéssel járó állapotok (pl. amputáció, súlyos alultápláltság, paraparesis): alacsony Scr miatt fals magas eGFR. Teendő: clearance vizsgálatok vagy cystatin C meghatározása.


  • Hogyan értékelendő az eGFR eredménye, mik a teendők az egyes esetekben?

    eGFR > 60 ml/perc/1,73 m2 : jelentős vesefunkció romlás nincs
    Teendő: vesekárosodásra utaló egyéb jel (proteinuria, haematuria, rendellenes vese ultrahang lelet) keresése; amennyiben ez nem észlelhető, az eGFR ismétlése évente.
    CKD gyanúja esetén nephrológiai konzílium kérése, a vesefunkció pontosabb megítélésére és követésére clearance vizsgálat, cystatin C meghatározás végzése.

    eGFR 30-59 ml/perc/1,73 m2 : mérsékelt veseelégtelenség
    CKD biztos egyéb jel hiányában is, ha a csökkent GFR 3 hónapon túl is fennáll.
    A kardiovaszkuláris betegségek önálló, súlyos rizikótényezője (2. táblázat).
    Teendő: nephrológiai konzílium kérése, javaslata alapján a CKD progressziójának csökkentése, szövődményeinek kezelése, az eGFR kontrollja legalább félévente.

    eGFR 15-29 ml/perc/1,73 m2 : súlyos veseelégtelenség
    A végstádiumú veseelégtelenségbe való átmenet nem megállítható.
    Teendő: a beteg rendszeres nephrológiai gondozásra szorul, a korábbi feladatokon túl fel kell készülni a vesepótló kezelésre is, legalább 3 havonta szükséges eGFR kontroll.

    eGFR<15 ml/perc/1,73 m2 : végstádiumú veseelégtelenség
    Vesepótló kezelés elkezdése mérlegelendő.
    Teendő: szoros, 1-3 havonta történő nephrológiai gondozás, ennek során eGFR meghatározás is. A korábbi teendőkön túl dönteni kell a vesepótló kezelés módjáról, elkezdéséről. Ez klinikai tünetektől függően diabetes nephropathiában általában 10-15 ml/perc/1,73m2, egyéb betegekben 8-12 ml/perc/1,73m2 esetén indokolt. Dialízált betegben az eGFR nem alkalmas a maradék vesefunkció megítélésére.


    2. táblázat: A kardiovaszkuláris betegségek súlyos kockázati tényezői
    (II. Magyar Terápiás Konszenzus)

    Idült vesebetegséggel kapcsolatos tényezőkEgyéb, azonos súlyosságú tényezők
    GFR < 60 ml/perc/1,73m2Vérnyomás > 180/110 Hgmm
    Urina mikroalbumin 30-300 mg/napKoleszterin > 8,0 mmol/l
    BMI > 40 kg/m2
    Igazolt tünetmentes plakk (pl. carotis)


    A Tájékoztató szerzői:
    Dr. Mátyus János, Dr. Oláh Anna, Dr. Fodor Bertalan, Prof. Nagy Judit, Prof. Túri Sándor, Prof. Horváth Andrea Rita

    Kiadás ideje: 2007. március 01.
    Érvényesség: 2009. január 30.


    Az eGFR kalkulátor használatához kattintson a gombra!