Célkitűzés: A vizsgálat célja az volt, hogy megtudjuk, hogy a korábban hagyományos módon (egy orvossal és egy OKJ-s ápolóval) működtetett háziorvosi praxis átszervezésével, magasan képzett szakdolgozók bevonásával és a hozzáférés növelésével, hogyan változott a hypertonia diagnosztizálása, a hatóanyagok felírása és a komorbiditások felismerése és kezelése az érintett praxisban.
Módszer: A praxis betegforgalmi és gyógyszerfelírási adatait a 2010–2022 közötti időtartam lekérdezésével vizsgáltuk, az incidencia, a prevalencia és a preventív gondozási szolgáltatások leíró statisztikai értékelését végeztük el az intervenció előtti és alatti időszak összehasonlításával (2018.03.01.–2020.02.28. vs. 2021.03.01.–2023.02.28.).
Eredmény: A háziorvosi praxisban a hypertonia prevalenciája magas volt és nem változott szignifikáns módon (41,4% vs. 41,7%), de az incidencia és a kezelt betegek aránya is nőtt 35 éves életkortól. Szignifikánsan nőtt az újonnan diagnosztizált komorbiditások előfordulása és a preventív szolgáltatások száma (p-érték=0,03), vagyis a hypertonia, a dyslipidaemia, a dohányzás, a praediabetes, a diabetes, a pitvarfibrilláció, krónikus vesebetegség, perifériás verőérbetegség incidenciája, valamint a vérnyomásmérés (489 mérés/393 beteg vs. 1449 mérés/875 beteg), a dokumentált EKG-vizsgálat (68 vs. 616 eset) a doppleres boka-kar index vizsgálat (0 vs. 261) és az ABPM-vizsgálat (0 vs. 98 db). Szignifikánsan nőtt a kombinált ACE-gátló terápiák, a kalciumantagonisták, az angiotenzinreceptor-blokkoló készítmények és a dyslipidaemia miatti terápia felírása is (p=0,000).
Konklúziók: A hagyományos praxisműködés nem képes megfelelni a kor minőségi és betegforgalmi kihívásainak. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a háziorvosi ellátásban jelenleg nem a hypertonia felismerése, hanem annak rendszeres, minőségi gondozása jelenti a valódi kihívást a komorbiditások diagnosztizálása és a szövődmények tudatos megelőzése mellett. Több helyiségben, megnövelt hozzáférési idővel, kiterjesztett hatáskörű MSc-ápolók (APN-ek) bevonásával áttörő változás érhető el a háziorvosi ellátás teljesítményében és minőségében.
Objective: The study aimed to find out how the incidence of hypertension, the prescription of antihypertensive medication and the diagnosis and treatment of comorbidities changed by reorganising the previously traditional general practitioner practice (with a doctor and an OKJ nurse), involving highly qualified specialists and increasing access to primary care.
Method: The practice’s data on patient turnover and medication prescribing were examined by querying the period 2010-2022, and a descriptive statistical assessment of incidence, prevalence and preventive care services was performed by comparing the period before and during the intervention (01.03.2018- 28.02.2020 vs 01.03.2021-28.02.2023)
Result: The prevalence of hypertension in the general practitioner practice was high and did not change significantly (01.03.2018-28.02.2020. 41.4%; 01.03.2021- 28.02.2023 41.7%), but the incidence and prevalence of treated patients also increased from the age of 35. There was an overall significant increase in newly diagnosed comorbidities and the number of preventive services (p-value = 0.03), i.e. the incidence of hypertension, dyslipidaemia, smoking, prediabetes, diabetes, atrial fibrillation, chronic kidney disease, peripheral arterial disease as well as blood pressure measurement (489 measurements/393 patients vs 1449 measurements/875 patients), documented ECG (68 vs 616 cases), ankle-brachial index measurement (0 vs 261) and ABPM (0 vs 98 cases). A significant increase was detected in the prescription of combined ACE inhibitor therapies, calciumchannel blockers, angiotensin receptor blockers and dyslipidaemia therapies
(p=0.000).
Conclusions: The traditional general practice operational model is not able to meet the present challenges of patient turnover and care quality requirements. The results achieved show that the real challenge in general practitioner care is not the detection of hypertension, but its regular, quality care, in addition to diagnosing comorbidities and consciously preventing complications. In more rooms, with increased access times, involving Advanced Practice Nurses, a breakthrough change can be achieved in the performance and quality of GP care. associated with limited knowledge of diseases and medications, poorer general health, higher health care costs, and increased likelihood of rehospitalization and death. Health literacy and the risk of various cardiovascular diseases have been investigated in several studies. A meta-analysis published in 2021 demonstrated that low health literacy increases mortality and the risk of re-hospitalization in people with cardiovascular disease. Education and health information available via the Internet play a key role in improving health literacy. In everyday practice, providing adequate information to patients, understanding and accepting the treatment, and medication are of fundamental importance for the future fate of the patient.